|
Víz
a Holdon
2010/44
A
szondák mérései alapján a kutatók
eddig is biztosak voltak abban, hogy égi kísérőnk,
a Hold felszínén víz található,
és e felfedezés nagy jelentőséggel bírt a
tervezett jövőbeni holdexpedíciók... |
|
Szembenállásban
a Jupiter
2010/40
A
Jupiter szembenállása ugyan minden évben
megismétlődik, de e 2010 évi
szembenállásakor rekord közelségről
beszélhetünk. Ennek ellenére ez a
közelítés nem volt olyan jelentős, mint
például a Vénusz esetében... |
|
Bolygósorakozó
2010/29
A
meleg júliusi és
augusztusi estéken az égi csodák folyton
változó sorában lehet részünk, ha
derült
égbolt esetén olyan helyszínt keresünk,
ahonnét áttekinthető a nyugati
látóhatár feletti égbolt. Legutóbb
az ezredforduló körüli években
láthattunk több
bolygót... |
|
Bolygók
az áprilisi égen
2010/17
A borongós áprilisi estéken többnyire
lemaradunk a csillagos égbolt
látványáról, ám
várhatóan akad néhány derült
éjszaka, amikor érdemes megfigyelni az égbolt
vándorait. Ahogy Napunk lenyugszik és beáll a
szürkület kezdete, máris feltűnik a nyugati
égbolton magasan járó... |
|
Ébredés
a minimumból
2010/14
A közelmúltban a kutatók között is
eltérő vélemények alakultak ki a Nap
inaktivitásával kapcsolatban, ugyanis 2008
elejétől egy igen mély naptevékenységi
minimumban voltunk. A Nap aktivitása két napfoltminimum
között 11,2 éves periódust... |
|
Kaszáscsillag
2010/08
A február végi esték egyik legfeltűnőbb és
talán legszebb csillagalakzata a 20:30 körül delelő
Kaszáscsillag, vagy Orion csillagkép, amelynek
három övcsillagán – Kaszások –
akaratlanul is megpihen az ember égre vetett pillantása.
Aki némi időt... |
|
Kisbolygók,
tájegységek
2010/04
Napjainkban gyorsan nő a magyar felfedezésű kibolygók
száma, amelyek úgy hazánk, mint
hírességeink, és egyes városaink
nevét hordozzák... |
|
Karácsony
havában
2009/51
A késő őszi estéken már feltűnt keleten a
Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk,
amelyet hazánk egyes tájegységein
Dérhagyó, Pünkösd csillaga,
Csibés-tyúk és még számos
elnevezéssel illettek... |
|
A
szeplőtelen nap.
2009/42
Kereken négyszáz éve annak, hogy Galileo Galilei
elsőként szemlélte távcsövével a
látóhatár felett vöröslő Napot,
és azon sötétlő foltokat látott. Ezzel
felfedezte a napfoltokat, amelyek napkorongon történő... |
|
Eltűnt
a Szaturnusz gyűrűje
2009/40
Az ókorban öt szabad szemmel látható
bolygót ismertek, amelyek közül a Szaturnusz volt a
legtávolabbi Planéta. Távcső híján,
e feltűnő bolygó ékességét
(gyűrűjét) akkor még nem ismerhették, ennek
ellenére... |
|
Mars őrület
2009/29
A fenti cím természetesen nem a Mars-kutatásra
vonatkozik, hanem sokkal inkább arra a internetes
lánclevél őrületre, amely a nyár
utolsó hónapja felé közeledve ismét
elárasztja a postafiókokat... |
|
Égi
csodák
2009/21
A mindennapok problémáival küzdő városi ember
általában elveszti érdeklődését a
folyton változó csillagos égbolt iránt,
mivel éjszakáit ég felé törő
fényáradatban, egy fénybúra
rabságában éli, amely elmossa a ... |
|
A
bolygók
láthatósága.
2009/17
A szabad szemmel látható bolygók
közül
legnehezebb megfigyelni a Merkúrt, ami abból
ered, hogy
nap körüli keringési idejének
javát a
Nap fényözönében tölti
és
többnyire a látóhatár
közelében
tartózkodik. ... |
|
A
márciusi égbolt.
2009/12
A lassan melegedő márciusi estéken több
szempontból is érdemes megfigyelni a nyugati
égbolt környékét, ahol
jelenleg még feltűnően ragyog a Vénusz
bolygó, ám horizont feletti magassága
napról-napra rohamosan csökken. ... |
|
2009/08
Várhatóan az év
legfényesebb üstököse
ér földközelbe február
24-én, amely égi vándort
holdfénymentes vidéki éjjeleken
akár szabad szemmel is megpillantjuk. ... |
|
2009/03
A Csillagászat Nemzetközi
Évének első hónapjába
léptünk, amikor is az esti égbolt
legszebb látványossága a
Vénusz bolygó, amely égitestet
elődeink Esthajnalcsillag névvel illettek. |