CSILLAGFÉNYŰ ŰRÁLLOMÁS


DUNAFERR Hetilap 2008/15. szám

Már az is biztató tény, hogy újabban néhány ismerősöm nem azzal állított meg, hogy a múlt este láttam-e azt a fényes ufót, hanem azt kérdezték: "melyik volt az gyorsan mozgó és ragyogóan fényes űrszonda, amelyet több este is egy halványabb társa kísért?" Valóban március végén és április elején még a városi égbolton is sokaknak feltűnt ez a két gyorsan mozgó fénypont, amelyek az esti órákban repültek el hazánk felett. Egyikük, a legfényesebb csillagokat is meghazudtolóan ragyogó - napelem-szárnyaival, közel két futballpálya méretű - Nemzetközi Űrállomás (ISS) volt, és vele szinkronban haladt az apróbb Jules Verne automatikus teherűrhajó, ami az űrállomás nélkülözhetetlen munícióit hordozta. Az Európai Űrügynökség (ESA) első teherűrhajóját (ATV, Automatic Transfer Vehicle) a francia-guyanai Kourou űrközpontból indították március 9-én, amelynek célállomása az ISS volt. A Jules Verne űrjármű márc. 19-én 2000 km-re megközelítette a Nemzetközi űrállomást, ahol megvárta, amíg az Endeavour űrrepülőgép be nem fejezte (STS-123 jelű) küldetését és hazaindult. A teherűrhajó (ATV) március 29-én és 31-én megkezdte a dokkolást előkészítő próbamanővereket, mialatt 30-án és 31-én saját egünkön is láthattuk az átvonuló fénypontokat. A manőverek alatt az ISS nem változtatta útvonalát és sebességét, csupán a teherűrhajónak kellett manővereket végrehajtania, miközben pár perccel megelőzte az űrállomást, majd április 3-án megkezdték az éles dokkolást és a két űreszköz összekapcsolódott.

ATV, Automatic Transfer Vehicle

A bolygónkat - 338 x 339 km-s pályáján - 90 percenként megkerülő ISS hazánkból már évek óta megfigyelhető, ám keltét csak 10 fokkal a nyugati-északnyugati horizont felett lehet megpillantani, amikor Európa partjai felett már látni engedik a felszín közeli sűrűbb, szennyezettebb légrétegek. Az űrállomás pályaszöge változó, így számunkra sokkal kedvezőbb, amikor délnyugaton-nyugaton a holland partoknál ér kontinensünk fölé, míg máskor a Párizs, Drezda, Varsó vonal felett jár, amikor itt maximálisan csak 36 fok magasan látható. Különösen érdekes megfigyelni azt, amint felettünk, vagy északabbra az ISS eléri a látóhatár feletti legnagyobb magasságát, azaz delel, majd 40 fokkal a keleti, északkeleti horizont felett váratlanul eltűnik Földünk percről-percre emelkedő árnyékában. Amennyiben valaki máskor is látni szeretné az űrállomást, az némi regisztráció után a lakóhelyére is lekérheti a pontos átvonulások időpontjait: http://www.heavens-above.com

Romhányi Attila