Planétákkal a Hold DUNAFERR hetilap 46. szám A november 9-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás után, kísérőnk a Hold áthalad a Kos, a Bika, az Ikrek, és a Rák csillagképen, miközben megvilágított korongja folyamatosan veszít területéből. Felére fogyva e hó 17-én 5 órakor az Oroszlán (Leó) csillagképben tartózkodik, amikor eléri az utolsó negyed fázisát. A félhold 18-án 17 órakor 3, 7 fokra megközelíti a Jupiter bolygót, de ennek a napnak a hajnalán, csupán az együttállás kezdetét láthatjuk a dél-keleti égen. November 19-én 5 órakor már a fényes Jupitertől balra és délebbre láthatjuk viszont a vékonyodó holdsarlót, amely a Szűz csillagkép felé haladva napról-napra közelebb kerül a keleti látóhatárhoz. A Merkúr bolygó Nappal való felső együttállása után, (lásd. a 43. szám) ismét megkereshető november közepétől a napnyugtát követő esti szürkületben. A nyugati horizont közelében alacsonyan járó Merkúrt sokkal nehezebb észrevenni, mint az ugyancsak nyugaton, egyre magasabbra emelkedő Esthajnalcsillagot. A Vénusz november végén másfél órával nyugszik a Nap után és a Földtől távolodva, lassan csökken fényereje az átmérőjével együtt. Ma még könnyű felfedezni 20 óra körül a dél-keleti ég csillagszegény területen magasan járó és éjfél körül nyugvó Mars bolygót, de a távolodó vörös bolygó gyengülő fénye decemberre elveszik a ragyogó téli égbolton. Éjfél után kel naprendszerünk óriás bolygója a Jupiter, és a hajnali égen látható a fent leírt Oroszlán csillagképben. Másik kedvenc égitestünk, a gyűrűs Szaturnusz az esti órákban kel, és az éjszaka nagy részében megfigyelhető az Ikrek csillagai között. Romhányi Attila