AZ ŐSZI ÉGBOLT SZÉPSÉGE


DUNAFERR Hetilap 2008/42. szám

Égi kísérőnk a Hold, október 21-én az utolsó negyed fázisába lép és ezzel a holdvilágos estéket felváltja, az ugyancsak sétára csábító csillagos égbolt. A csípős idő ellenére kimerészkedők sok látnivalóban gyönyörködhetnek, egészen a 29-én bekövetkező újholdig, sőt, még két-három nappal tovább is, amíg az esti égen napról-napra dagadó holdsarló fénye el nem "mossa" a halvány csillagfényt. Különös látványban lehet részünk, ha a megfigyeléshez egy körpanorámás helyszínt választunk és magunkkal viszünk egy kisebb csillagtérképet, no, meg egy zseblámpát. Keressük meg előbb a Göncölszekeret (Nagy Medve csillagkép), ami 20 óra körül pont az északi horizont felett "hasal". Vegyük, a két hátsó kereke közötti távolság ötszörösét és akkor a halványabb csillagok között rábukkanunk a kiemelkedő Sarkcsillagra (Polaris). Most igen érdekes égi helyzetet láthatunk, hiszen ha az északi irányt a Sarkcsillagon túl is meghosszabbítjuk, akkor gyakorlatilag kettészeljük a derengő Tejút sávját, amikor is balra, délnyugat felé esik annak nyári ága, ugyanakkor keletre tekintve a téli ágát követhetjük. Ekkor már a délkeleti égalján szabad szemmel is könnyen felfedezhető a fátyolos fényű Fiastyúk csillaghalmaza (görög mondabeli Pleiadok és lányai), amelynek 6-7 tagja távcső nélkül is kivehető.
Vidéki égbolt alatt szabad szemmel csupán két galaxis azonosítható, de gyakorlat nélkül, csak Tejútrendszerünk testvér-galaxisa, az Androméda csillagképben található Androméda csillagváros észlelhető. Ezt a halvány ködösséget csillagtérképeken - Charles Messier francia üstökösvadász (1734) katalógusszámával - M31-ként jelölik. Az Androméda csillagváros, a galaxisok Lokális rendszerének egyik hatalmas tagja és az a tény, hogy távcső nélkül még a város pereméről is megpillantható annak köszönhető, hogy "viszonylag közel", 2,5 millió fényévre található objektum. Felfedezéséhez már fontos az említett csillagtérkép. Délkeleten magasan jár a Pegazus - négyszöge - csillagkép, amelytől keletebbre és annak szomszédságában rábukkanunk az Androméda csillagláncára. Ez a különös lánc a Pegasus bal felső csillagától (Alpheratz) indul, amelyet gyakrabban Sirrah néven említenek és e kis keveredés érdekessége abban rejlik, hogy e név magyar jelentése: "Androméda köldöke". Szóval, haladjunk tovább a mondabeli etiópiai hercegnő altestét képező csillaglánc béta csillagáig (Mirrach: kötény) és akkor a kissé felette (északabbra) található mű jelű csillag közelében rábukkanunk a keresett galaxis-óriásra. Az M 31 jelű galaxisnak, - hasonlóan a Tejútrendszerünket kísérő kis és nagy Magellán felhőkhöz - két kísérő galaxisa van, amelyek jelölése M32 és M110. Az Androméda galaxis az Univerzum egészével ellentétben nem távolodik tőlünk, hanem mintegy 300 km/sec sebességgel közeledik felénk és a számítások szerint valószínű, hogy évmilliárdok múlva egy hatalmas csillagvárossá egyesülünk, amely kataklizma hatása az emberre nézve még kiszámíthatatlan.

Romhányi Attila