Hold és Vénusz
Jelenségek: 2003. X. 3- X. 9-ig

DUNAFERR Hetilap 40. szám

Aki október 5-én este a Holdra pillant, biztosan feltűnik számára a kísérőnktől balra vöröslő Mars bolygó. Az égen naponta átlagosan 13 fokkal kelet felé elmozduló Hold másnap, azaz 6-án 14 órakor látszólag egy fokra megközelíti a vörös bolygót és ezzel a két égitest együttállásba kerül. Sajnos mindez nappal láthatatlan és csak a 18 óra 15 perces napnyugta utáni szürkületben válik feltűnővé. Derült ég esetén vonzó látványban lehet részünk, mert napnyugtáig Holdunk csak alig fog eltávolodni az északi pólusa felett "ülő" Mars bolygótól Azt, hogy 1 fok mennyi az égen, közelítő pontossággal mérhetjük, ha egy léc végétől öt milliméterre és a léc hosszára keresztben, két apró szeget ütünk egymástól pontosan 1 centiméterre. Ezután a szegektől 57 centiméterre elvágjuk a lécet és erről a végéről átnézve a szegek között, 1 fok alatt látjuk a távoli objektumokat. Kis műszerünkkel a nagynak látott Holdat szemlélve hamarosan kiderül, hogy az csak fél centiméter, illetve fél fok. Ha ez a kis eszköz nincs kéznél, akkor kinyújtott karunkat a megfelelő irányba tartva szintén végezhetünk közelítő méréseket, amikor is ujjaink centiméterben mért vastagságát használjuk például a Hold és a Mars közötti távolság fokokban való meghatározására. Október közepétől az esti szürkületben már megkereshető a nyugati látóhatár felett ragyogó Vénusz bolygó, amely a hó elején fél órával, a végén már háromnegyed órával nyugszik a Nap után. A művészeket is megihlető bolygónak erősödő fényessége mellett a látszó átmérője is fokozatosan növekszik és decemberre az esti égbolt feltűnő égitestjévé válik.

Romhányi Attila