SZEMÜNK ÉS A TÁVCSŐ DUNAFERR Hetilap 2004/31. szám Az amatőrcsillagászok egyik kedvence a nagyfényerejű, nagylátómezejű és nem utolsó sorban 15-20 ezer forintért kapható hagyományos prizmás távcső, a binokulár. Ellenkező véglet az, ha valaki vásárol egy újfajta 15-20 milliméter átmérőjű objektívvel rendelkező, "zsebben hordozható" binokulárt. Ezzel a kis műszerrel ugyan élvezheti a napsütéses táj látványát, de borús időben, vagy az esti szürkületben már alig lát valamit. Egy ilyen kis távcső objektív jóval kevesebb fényt gyűjt össze fókuszpontjában, mint mondjuk egy 50 milliméter átmérőjű társa, ugyanakkor a felbontóképessége is jóval kisebb, mint a nagyobb objektívé. Az érdekesség kedvéért, hasonlítsuk össze az emberi szem fénygyűjtő képességét egy távcsővel. Holdtalan sötét éjszakán szemünk igyekszik minél többet látni, ezért felnőttek esetében a pupilla mintegy 6 milliméter átmérőjűre tágul. A fénygyűjtő képességnek és a részletfelbontásnak minden esetben az átmérő a meghatározója, ezért megdöbbentő eredményt kapunk, ha egy távcső 50 milliméteres objektívnek területét viszonyítjuk a pupilláéhoz. Az objektív területét kiszámolva 1962,5 négyzet millimétert kapunk, ellenben a pupilla területe csak 50,24. A két terület hányadosaként megkapjuk, hogy egy ötven milliméter átmérőjű távcsővel 39 szer fényesebb képet látunk, mint szabad szemmel. A fentiek alapján érthetővé válik, hogy a vadászok, a határőrök és a csillagászok miért használnak nagyobbnál-nagyobb átmérőjű távcsöveket. A binokulárok legfontosabb feliratai a nagyítás szorozva a tárgylencse (objektív) milliméterben mért átmérőjével, amit egyesek gyakran tévesen értelmeznek. Például a 10 x 50-es távcsövek tulajdonosaitól több esetben hallottam, hogy az 10 szeresen megnagyította és 50 szer közelebb hozta a város épületeit. Távcsövön át valóban úgy tűnik, mintha előttünk lennének a távoli épületek, de ez csak annak köszönhető, hogy azok, 10 szer nagyobbra nőttek és a látott részletek úgy megszaporodtak, mintha távcső nélkül néznénk pár méterről. Romhányi Attila