Elsötétül a Hold DUNAFERR Hetilap 45. szám A Hold első negyedét követő novemberi estéken, dagadó kísérőnk egyre inkább a lenyugvó Nappal ellentétes keleti oldalra kerül, és amikor már csak a napnyugta utáni percekben emelkedik a látóhatár fölé, egész korongja napfényben fürdik. November második vasárnapján, 9-én 2 óra 13 perckor létrejön a fent leírt holdtölte, és ez a holdfázis annyiban különbözik az átlagostól, hogy e nap hajnalán a 2003-as év második teljes holdfogyatkozását csodálhatjuk. Az űrben ekkor egy vonalba kerül a Nap, a Föld és kísérőnk a Hold, amely égitest már november 8-án 23 óra 15 perckor érinteni fogja bolygónk szabad szemmel láthatatlan félárnyékát. A Hold áthalad a félárnyékon és egy jó óra múlva, 9-én 0 óra 32 perckor eléri a Föld sötét árnyékkúpját, amit a holdkorong észak-keleti peremének vörösbarna elszíneződése jelez. Ezzel elkezdődik a részleges holdfogyatkozás, miközben kísérőnk erős fénye fokozatosan gyengül, majd 9-én 02 óra 06 perckor elsötétül a Hold és bekövetkezik a teljes holdfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozás csak akkor lehetséges, ha a telihold saját pályasíkjának és a Föld pályasíkjának (ekliptika) a Nappal átellenes metszéspontjába kerül. A vörösbarnára színeződött holdkorong kereken 25 perc alatt áthalad az árnyékkúp déli részén, ezért viszonylag hamar, 2 óra 30 perckor előbukkan a fénylő holdperem és ettől a pillanattól kezdve 4 óra 4 percig a teljesség ismét részleges holdfogyatkozásként folytatódik. A teljesség végén vagy előtte, figyeljük meg a Hold felszínén ívelő földi árnyékot, amiből következtetni tudunk annak átmérőjére. A továbbiakban szabad szemmel már nem látunk semmi fényváltozást annak ellenére, hogy kísérőnk a félárnyékot csak 5 óra 21 perckor fogja elhagyni. Romhányi Attila