CSILLAGNAP DUNAFERR hetilap 2004/11. szám Szép tavaszi estéken a csillagos égboltot szemlélve talán fel sem merül bennünk, hogy annak órája egy kicsit másként jár, mint az általunk megszokott időmérő eszköz. Amíg a Föld 24 óra alatt egy tengelyforgást végez, addig vele ellentétes irányban a csillagos égbolt, 23 óra 56 perc 4, 09 másodperc alatt fordul egyet az égi pólus körül. Mivel bolygónk átlagosan 30 kilométer/másodperces sebességgel rója útját a napkörüli pályán, ezért a csillagok naponta kereken 4 perccel hamarabb kerülnek látóirányunkba, 4 perccel korábban kelnek, 4 perccel korábban delelnek délkörön vagy meridiánon, és ugyanennyivel korábban nyugszanak. Például ez év március 12-én az Oroszlán csillagkép alfa jelű főcsillaga a Regulus, 15 óra 39-kor kel, 22 óra 33-kor delel, és 13-án 05 óra 26-kor nyugszik. Következő kelte 13-án 15 óra 35-kor lesz, 22 óra 29-kor delel, míg nyugta 14-én 05 óra 22-kor várható. A napi eltolódást figyelemmel követve hamarosan azt tapasztaljuk, hogy a négy percekből egy hónap alatt két órára nő az eltérés, ami megfelel az égbolt 30 fokos kelet-nyugat irányú elmozdulásának. Földünkkel a napkörüli pályán keleti irányba „utazva”, látszólag nyugat felé sorra lehagyjuk az éjszakai égbolt ismert csillagképeit és 12 hónap múlva, (12 szer 30 fok = 360) visszatérnek az előző évi helyükre, illetve mi térünk vissza az emberiséget hordozó bolygónkkal, hogy a Nappal átellenes éjszakai oldalon ismét csodálhassuk a tavaszi égbolt csillagképeit. Az égbolt napi kelet-nyugat irányú elfordulásán túl, csak akkor vehetjük észre annak lassú nyugat felé történő eltolódását, ha egy adott helyről azonos időpontban mondjuk, hetente megfigyeljük egy kiszemelt csillagkép valamelyik fényes csillagának helyzetét. Olyan, a talppontunkat megjelölt megfigyelőhelyet válasszunk, ahonnét a kiszemelt csillagot egy tőlünk magasabban álló villanyoszlop, vagy épület felső sarkához tudjuk viszonyítani. (Az égitest ne egy nyugodt fényű bolygó legyen!) Egy hét alatt sokat változott a tőlünk jelenleg, 270 millió kilométerre lévő Mars bolygó helyzete. A Mars március 18-20.-ig látszólagosan mintegy 3 fokra megközelíti, a 360-400 fényév távolságra lévő Fiastyúk csillagait. Aki kiutazik például a volántelepi garázssorra*, az a fenti napok holdtalan egén 20-21 óra körül könnyen felfedezheti a nyugati égen ragyogó Vénusz bolygó felett kissé balra derengő Fiastyúk csillaghalmazát, és annak keleti (bal) oldalán a gyengülő fényű Mars bolygót. *Dunaújvárosra vonatkozik. Romhányi Attila