SZEMBENÁLLÁSBAN A JUPITER

DUNAFERR Hetilap 2010/44. szám

A szondák mérései alapján a kutatók eddig is biztosak voltak abban, hogy égi kísérőnk, a Hold felszínén víz található, és e felfedezés nagy jelentőséggel bírt a tervezett jövőbeni holdexpedíciók számára. Az előző években becsapódót holdszondák visszajelzései is azt támasztották alá, hogy víz, csak fagyott állapotban lehet a holdpólusok környékén található kráterek mélyén, ahová a napfény sohasem ért el. A NASA 2009 év során két holdjárót is küldött egy adott – sötétbe burkolódzott – holdkráterbe, hogy annak különböző területein felkutassák a víz mennyiségét. A műszerek becsapódásuk során csupán kisebb sérüléseket szenvedtek, így képesek voltak mért adataikat folyamatosan visszasugározni a földi űrközpontba. Jupiter A kutatók nem kis örömére, ebben a sötét kráterben a szondáik dermedt vizet találtak, amelynek tömege olyan óriási, hogy akár egy oda telepített holdbázis ellátására is elegendő lenne. Ez nagy jelentőségű hír a jövő holdutazói számára, mivel a Földről „odacipelt” víz horribilis költségekkel járna, és akkor még nem beszéltünk a többiről, az oxigénről, az ivóvízről és az üzemanyagról! A Holdról indítandó űrhajók üzemanyagának alkotói a kráterek mélyén lelt jégből könnyen előállíthatók lennének, és mint az újabb elemzésekből kiderült, kísérőnk felszínén kellő mennyiség van jelen az üzemanyagok előállításához szükséges hidrogénből, ammóniából és metánból is. A Holdkutatás tekintetében újabb lendületet adott a tudósoknak az a tény, hogy az év elején Barack Obama kormánya szorgalmazta, hogy újra embereket küldjenek a Holdra, ám a vezetésnél mindez erős ellenállásba ütközött. Az űrkutatást politikai tényezők is befolyásolják, mivel a NASA önmaga nem hozhat önálló döntéseket és csak az USA vezetése által kijelölt feladatokat valósítja meg. A NASA tervei egy állandóan vagy időszakosan lakott holdbázis létesítéséről szólnak és innét 2020 környékén indulna az első emberes Mars-expedíció. Ám a tervek egyre bizonytalanná váltak, mert a NASA mai költségvetéséből nem tudja egyszerre végrehajtani a Nemzetközi űrállomás – ISS – üzemeltetését és a felfedezőutakhoz szükséges fejlesztések megvalósítását. 2010. 11. 01-én a Discovery űrsikló utoljára emelkedett a világűrbe és visszatérte után a NASA űrrepülőgépei nyugdíjazásra kerülnek, hogy helyükbe modernebb és olcsóbb űreszközök léphessenek. Hatalmas összeget jelent egy új szállítórendszer, az exploration és a készülő Orion űrhajót szállító Ares hordozórakéták kifejlesztése, amelyek szükségesek lennének a tervezett Hold és Mars-utazáshoz, amelyekre valószínűleg még várnunk kell.

Romhányi Attila