Napjainkban
gyorsan nő a magyar felfedezésű kibolygók
száma, amelyek úgy hazánk, mint
hírességeink, és egyes
városaink nevét hordozzák. A MTA
Konkoly Thege Miklós Csillagászati
Kutatóintézetének
Piszkéstetői Obszervatóriumában
kutató Sárneczky Krisztián
már sokadik kisbolygó felfedezője, ám
2003. dec. 26-án két eddig ismeretlen
kisbolygóra lelt. - A bolygók,
kisbolygók, üstökösök
kutatásában már a
fotózás kezdetétől ismert, hogy adott
területről, más-más időpontokban
készült felvételeket
hasonlítanak össze, amelyeken feltűnik, ha egy
égitest elmozdult az állócsillagokhoz
képest. - A digitális fotótechnika
fejlődésével a felvételek
már összeadhatók, és
Felfedezőnk – a Szegedi Asteroid Program keretében
– is csaknem hasonló elven dolgozott. Korunk
teleszkópjai képesek akár a
kisbolygók mozgását is
követni, így számos felvétel
összeadása után kiderült, hogy
a látszólag egymáshoz közel
járó – 84995 és 84996
jelölésű – kisbolygók
pontszerű nyomot hagytak a vonalakká
húzódott csillagokhoz képest. A
Pályaszámítások
eredményei rámutattak, hogy az 5-6 km
átmérőjű égitestek mintegy 450
millió kilométerre járnak a Mars
és Jupiter bolygók között
húzódó Kisbolygóöv
területén, és
pályáikon 5,33 és 5,16 év
alatt kerülik meg központi csillagunkat. Felfedezőnk
és a Magyar Csillagászati Egyesület
(MCSE) névváltoztatásra
benyújtott javaslatát elfogadta a
Nemzetközi Csillagászati Unió (YAU),
és 2009. december 2-tól a 84995-as
sorszámú kisbolygó egyik
tájegységünk, a Zselic, a 84996-os
sorszámú pedig a Hortobágy nevet
viseli.
A névadás nem véletlenszerű,
ám előzményeihez kissé vissza kell
lépnem a közelmúltba. A
"nemzetközi csillagos égbolt-park" (International
Dark Sky Park) címet a Nemzetközi
Csillagoségbolt Szövetség
alapította. E hírt olvasva az emberek
többségében felvetődik a
miért (?), holott ha egyszer – holdtalan
– vidéki éjszakán
sétálunk és feltekintünk a
sziporkázó csillagrengetegre, akkor
néhány pillanatra biztosan rabul ejt
bennünket az égi csoda! A városi ember
éjszakáit egy fénybúra
rabságában éli, amely elmossa a
derengő Tejút sávját a
halvány csillagokkal együtt. Az utóbbi
évtizedekben fokozatosan nő a
települések és ipari
létesítmények felesleges
fénykibocsátása, és ezzel
folyamatosan gyérül azon
régiók száma, ahonnét a
csillagos égbolt zavaró fényektől
mentesen látható. A mesterséges
fényforrásokból ég
felé törő fényáradatot
Fényszennyezésnek nevezzük, amely
károsan hat a természetben élő fajokra
(rovarok, madarak stb.), de mint kiderült az
emberiség számára is
veszélyforrást jelent. Gyermekeink lassan
elfelejtik a Tejút
látványát, annak ellenére,
hogy a csillagos égbolt az emberiség
kulturális
örökségének része.
Hazánkban a csillagoségbolt-park program 2006
szeptemberében indult. A
fényszennyezés
témakörében Pécsett
megrendezett konferencián
együttműködési
megállapodást kötött az MCSE
és a Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatósága a zselici
tájvédelmi körzet
védelmével kapcsolatban. A
közös együttműködésben
végzett három éves munka,
és a folyamatos mérések odavezettek,
hogy 2009. szeptember 18-án, Európában
elsőként terjesztették fel a Zselici
Tájvédelmi Körzet-et nemzetközi
csillagoségbolt-park címre. A Magyar
Elektrotechnikai Egyesület szervezete (MEE)
Világítástechnikai
Társaság (VTT), a Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatóság (DDNPI) és a MCSE
együttműködési
megállapodást kötött, melynek
célja, hogy a Zselici csillagos Égbolt
Rezervátum területén és annak
környezetében minimális legyen a
fényszennyezés. A felek
együttműködnek a Rezervátum
kulturális, oktatási, ismeretterjesztő,
turisztikai és természetvédelmi
lehetőségeinek
kiaknázásában, amely programhoz a
régió önkormányzatai is
társultak. A Zselic dimbes-dombos
területén található Kardosfa
településen Ökoturisztikai és
Konferenciaközpontot hoztak létre, és az
Esterházy erdészlak is várja a
csoportosan érkező vendégeket. A Zselici
Tájvédelmi Körzet 2009. november
16-án elnyerte a Nemzetközi
csillagoségbolt-park megtisztelő címet,
ugyanakkor félidőben jár a második
csillagoségbolt-park
megvalósítása, a
Világörökség címet
nyert, Hortobágyi Nemzeti Park
területén. Közismert a régi
pásztorkultúrában a csillagos
ég ismerete, és a Hortobágyon
még mai is zavaró fényektől mentes az
égbolt. Eddig csak átutazóban
jártam a Zselicség déli
peremén, ám rögtön
beleszerettem a zalai dobságot idéző
tájba. A helyi amatőrcsillagászokkal fontolgatjuk
zselici túránkat, ahol a városi ember
már csaknem elviselhetetlennek érezné
a békés csendet, és éjjel
diszkó-fény hiányában
ezüstösen borulna ránk a Hadak
útja.
|