KISBOLYGÓK – TÁJEGYSÉGEK


DUNAFERR Hetilap 2010/04. szám

Napjainkban gyorsan nő a magyar felfedezésű kibolygók száma, amelyek úgy hazánk, mint hírességeink, és egyes városaink nevét hordozzák. A MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői Obszervatóriumában kutató Sárneczky Krisztián már sokadik kisbolygó felfedezője, ám 2003. dec. 26-án két eddig ismeretlen kisbolygóra lelt. - A bolygók, kisbolygók, üstökösök kutatásában már a fotózás kezdetétől ismert, hogy adott területről, más-más időpontokban készült felvételeket hasonlítanak össze, amelyeken feltűnik, ha egy égitest elmozdult az állócsillagokhoz képest. - A digitális fotótechnika fejlődésével a felvételek már összeadhatók, és Felfedezőnk – a Szegedi Asteroid Program keretében – is csaknem hasonló elven dolgozott. Korunk teleszkópjai képesek akár a kisbolygók mozgását is követni, így számos felvétel összeadása után kiderült, hogy a látszólag egymáshoz közel járó – 84995 és 84996 jelölésű – kisbolygók pontszerű nyomot hagytak a vonalakká húzódott csillagokhoz képest. A Pályaszámítások eredményei rámutattak, hogy az 5-6 km átmérőjű égitestek mintegy 450 millió kilométerre járnak a Mars és Jupiter bolygók között húzódó Kisbolygóöv területén, és pályáikon 5,33 és 5,16 év alatt kerülik meg központi csillagunkat. Felfedezőnk és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) névváltoztatásra benyújtott javaslatát elfogadta a Nemzetközi Csillagászati Unió (YAU), és 2009. december 2-tól a 84995-as sorszámú kisbolygó egyik tájegységünk, a Zselic, a 84996-os sorszámú pedig a Hortobágy nevet viseli. 

A híres hazai túrahelyek mellett szerényen bújik meg az ország egyik kevésbé ismert, de az Őrség mellett talán leghangulatosabb térsége, a Kaposvártól délre található Zselic. Megkapó erdős táj, gyönyörű falumúzeumok, sportolási lehetőségek várják az ide látogatókat, s itt gyönyörködhetünk az ország legtisztább éjszakai égboltjában is.

     A névadás nem véletlenszerű, ám előzményeihez kissé vissza kell lépnem a közelmúltba. A "nemzetközi csillagos égbolt-park" (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. E hírt olvasva az emberek többségében felvetődik a miért (?), holott ha egyszer – holdtalan – vidéki éjszakán sétálunk és feltekintünk a sziporkázó csillagrengetegre, akkor néhány pillanatra biztosan rabul ejt bennünket az égi csoda! A városi ember éjszakáit egy fénybúra rabságában éli, amely elmossa a derengő Tejút sávját a halvány csillagokkal együtt. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan nő a települések és ipari létesítmények felesleges fénykibocsátása, és ezzel folyamatosan gyérül azon régiók száma, ahonnét a csillagos égbolt zavaró fényektől mentesen látható. A mesterséges fényforrásokból ég felé törő fényáradatot Fényszennyezésnek nevezzük, amely károsan hat a természetben élő fajokra (rovarok, madarak stb.), de mint kiderült az emberiség számára is veszélyforrást jelent. Gyermekeink lassan elfelejtik a Tejút látványát, annak ellenére, hogy a csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének része. Hazánkban a csillagoségbolt-park program 2006 szeptemberében indult. A fényszennyezés témakörében Pécsett megrendezett konferencián együttműködési megállapodást kötött az MCSE és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a zselici tájvédelmi körzet védelmével kapcsolatban. A közös együttműködésben végzett három éves munka, és a folyamatos mérések odavezettek, hogy 2009. szeptember 18-án, Európában elsőként terjesztették fel a Zselici Tájvédelmi Körzet-et nemzetközi csillagoségbolt-park címre. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete (MEE) Világítástechnikai Társaság (VTT), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és a MCSE együttműködési megállapodást kötött, melynek célja, hogy a Zselici csillagos Égbolt Rezervátum területén és annak környezetében minimális legyen a fényszennyezés. A felek együttműködnek a Rezervátum kulturális, oktatási, ismeretterjesztő, turisztikai és természetvédelmi lehetőségeinek kiaknázásában, amely programhoz a régió önkormányzatai is társultak. A Zselic dimbes-dombos területén található Kardosfa településen Ökoturisztikai és Konferenciaközpontot hoztak létre, és az Esterházy erdészlak is várja a csoportosan érkező vendégeket. A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009. november 16-án elnyerte a Nemzetközi csillagoségbolt-park megtisztelő címet, ugyanakkor félidőben jár a második csillagoségbolt-park megvalósítása, a Világörökség címet nyert, Hortobágyi Nemzeti Park területén. Közismert a régi pásztorkultúrában a csillagos ég ismerete, és a Hortobágyon még mai is zavaró fényektől mentes az égbolt. Eddig csak átutazóban jártam a Zselicség déli peremén, ám rögtön beleszerettem a zalai dobságot idéző tájba. A helyi amatőrcsillagászokkal fontolgatjuk zselici túránkat, ahol a városi ember már csaknem elviselhetetlennek érezné a békés csendet, és éjjel diszkó-fény hiányában ezüstösen borulna ránk a Hadak útja.



Romhányi Attila