KARÁCSONY HAVÁBAN DUNAFERR Hetilap 2009/51. szám
A késő őszi estéken már feltűnt keleten a Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk, amelyet hazánk egyes tájegységein Dérhagyó, Pünkösd csillaga, Csibés-tyúk és még számos elnevezéssel illettek. Ahogy e ködös csillaghalmaz estéről-estére egyre magasabbra emelkedett, alatta lassan felbukkant a Bika csillagkép, amelynek vöröslő szemét az Aldebaran főcsillag képezi (az Aldebaran 64-szer nagyobb a Napnál és egy saját anyagát pazarló vörös óriáscsillag). November végére az erősödő holdfény elmosta a derengő csillagok láthatását, amely a dec. 2-i telihold idején érte el maximumát. Épp ezért pár napot várni kellett, hogy a mind később kelő – fogyó – Hold eltűnjön a színről, és a keleti horizont felett felvonulásszerűen megfigyelhetők legyenek az egyes csillagtársulások. Az Állatövhöz tartozó Ikrek mellett gyönyörű alakzat a fényes csillagokból álló Orion, vagy Kaszás, amelyet a halványabb csillagokból álló Rák követ. Nem sokat kell várnunk az újabb csillagképre, mert karácsonyra kidugja orrát a keleti látóhatár mögül az Oroszlán. Ezzel elérkeztünk a tavasz hírnökéhez, amely a Mars és a Göncölszekér társaságában a márciusi esték égboltját fogja ékesíteni.
A
Vörös bolygó január
30-ra szembenállásba kerül
központi csillagunkkal (oppozíció),
amikor is a Naphoz viszonyítva a Föld
éjszakai oldalára ér.
Régies nevén a Hadak ura egész
éjszaka jól megfigyelhetővé
válik, mialatt előretartó
mozgást végez a Leo (Oroszlán)
csillagképben, majd a téli
napforduló után (dec. 21.)
hátrálni kezd. Az esti égbolt nyugati
felén járó Jupiter bolygó
kiemelkedik nyugodt fényével a Bak
csillagai közül. Óriás
planétánk késő este nyugszik,
ám jövő
február végére eltűnik csillagunk
sugárözönében, mivel jan.
28-án együttállásba
kerül a Nappal. A
Szaturnusz bolygó éjfélkor
kel, és a
hajnali égbolt magasabb régióiban
található a Szűz
csillagkép területén,
ugyanakkor távcsövekkel már egyre jobban
megfigyelhető – a
közelmúltban eltűnt – gyűrűje. 2009
karácsony hava annyiból is
különleges, hogy Szilveszter
éjjelére
is tartogat egy megcsorbult teliholdat a későn
hazatérők
lámpásául. Az Ó esztendőt
búcsúztató holdkorongon kisebb
részleges holdfogyatkozást láthatunk,
amelyet Európa,
Ázsia és Afrika nagy
részéről is nyomon követhetnek: Helyi
időben 18:15:18-kor érinti először a holdkorong
déli pereme
Földünk – láthatatlan
– félárnyékát. A
félárnyékos
fogyatkozás olyan minimális
fénycsökkenést okoz, hogy szabad
szemmel még akkor is alig látunk valamit belőle,
amikor már a
Hold teljesen elmerül benne. Az első
látható jelre 19:51:38-ig
kell várni, amikor a Hold bal alsó pereme
eléri bolygónk sötét
árnyékát, és
barnás-vörösre színeződik. A
fogyatkozás
közepe 20:22:41, a fogyatkozás vége
20:53:51-kor fog bekövetkezni,
amikorra Holdunk magasra emelkedik az Ikrek csillagaival, majd
22:30:07-ig ismét láthatatlan
félárnyékos fogyatkozás
zajlik. A
részleges fázis 1 óra 2 perc 15
másodpercig tart, ugyanakkor a
fogyatkozás mértéke csupán
8%-os lesz, ezért „félek”,
hogy
az ünnepi forgatagban a csillagászok
közül is csak kevesen
pillantanak égi kísérőnkre!
Romhányi Attila |