KARÁCSONY HAVÁBAN


DUNAFERR Hetilap 2009/51. szám

A késő őszi estéken már feltűnt keleten a Fagyhozócsillag, közismert nevén Fiastyúk, amelyet hazánk egyes tájegységein Dérhagyó, Pünkösd csillaga, Csibés-tyúk és még számos elnevezéssel illettek. Ahogy e ködös csillaghalmaz estéről-estére egyre magasabbra emelkedett, alatta lassan felbukkant a Bika csillagkép, amelynek vöröslő szemét az Aldebaran főcsillag képezi (az Aldebaran 64-szer nagyobb a Napnál és egy saját anyagát pazarló vörös óriáscsillag). November végére az erősödő holdfény elmosta a derengő csillagok láthatását, amely a dec. 2-i telihold idején érte el maximumát. Épp ezért pár napot várni kellett, hogy a mind később kelő – fogyó – Hold eltűnjön a színről, és a keleti horizont felett felvonulásszerűen megfigyelhetők legyenek az egyes csillagtársulások. Az Állatövhöz tartozó Ikrek mellett gyönyörű alakzat a fényes csillagokból álló Orion, vagy Kaszás, amelyet a halványabb csillagokból álló Rák követ. Nem sokat kell várnunk az újabb csillagképre, mert karácsonyra kidugja orrát a keleti látóhatár mögül az Oroszlán. Ezzel elérkeztünk a tavasz hírnökéhez, amely a Mars és a Göncölszekér társaságában a márciusi esték égboltját fogja ékesíteni.

KARÁCSONY HAVÁBAN


A Vörös bolygó január 30-ra szembenállásba kerül központi csillagunkkal (oppozíció), amikor is a Naphoz viszonyítva a Föld éjszakai oldalára ér. Régies nevén a Hadak ura egész éjszaka jól megfigyelhetővé válik, mialatt előretartó mozgást végez a Leo (Oroszlán) csillagképben, majd a téli napforduló után (dec. 21.) hátrálni kezd. Az esti égbolt nyugati felén járó Jupiter bolygó kiemelkedik nyugodt fényével a Bak csillagai közül. Óriás planétánk késő este nyugszik, ám jövő február végére eltűnik csillagunk sugárözönében, mivel jan. 28-án együttállásba kerül a Nappal. A Szaturnusz bolygó éjfélkor kel, és a hajnali égbolt magasabb régióiban található a Szűz csillagkép területén, ugyanakkor távcsövekkel már egyre jobban megfigyelhető – a közelmúltban eltűnt – gyűrűje. 2009 karácsony hava annyiból is különleges, hogy Szilveszter éjjelére is tartogat egy megcsorbult teliholdat a későn hazatérők lámpásául. Az Ó esztendőt búcsúztató holdkorongon kisebb részleges holdfogyatkozást láthatunk, amelyet Európa, Ázsia és Afrika nagy részéről is nyomon követhetnek: Helyi időben 18:15:18-kor érinti először a holdkorong déli pereme Földünk – láthatatlan – félárnyékát. A félárnyékos fogyatkozás olyan minimális fénycsökkenést okoz, hogy szabad szemmel még akkor is alig látunk valamit belőle, amikor már a Hold teljesen elmerül benne. Az első látható jelre 19:51:38-ig kell várni, amikor a Hold bal alsó pereme eléri bolygónk sötét árnyékát, és barnás-vörösre színeződik. A fogyatkozás közepe 20:22:41, a fogyatkozás vége 20:53:51-kor fog bekövetkezni, amikorra Holdunk magasra emelkedik az Ikrek csillagaival, majd 22:30:07-ig ismét láthatatlan félárnyékos fogyatkozás zajlik. A részleges fázis 1 óra 2 perc 15 másodpercig tart, ugyanakkor a fogyatkozás mértéke csupán 8%-os lesz, ezért „félek”, hogy az ünnepi forgatagban a csillagászok közül is csak kevesen pillantanak égi kísérőnkre!


Romhányi Attila