2008 Januárban

Bolygónk égi kísérője a Hold, február 14-én az első negyed fázisába lép, majd a napról-napra egyre dagadtabbá váló égitest lassan a lenyugvó Nappal ellentétes - keleti - oldalra kerül, amikor már teljes korongja napfényben fürdik. 2008 második hónapja nem csak a szökőév miatt érdekes, hanem azért is, mert mind a négy holdfázis pontos időpontja a hajnali órákra tolódik, így a holdtölte is a korai órákban, 21-én 04:30-kor jön létre. A telihold most egy égi csodával is társul, mivel e nap hajnalán, az űrben egy vonalba kerül a Nap, a Föld és a Hold, méghozzá olyan különös módon, hogy ez utóbbi égitest a Föld sötét árnyékkúpja mögé kerül, és ezzel létrejön az év első teljes holdfogyatkozása. A holdfogyatkozás tőlünk végig megfigyelhető, amelynek látványosabb része (Közép-Európai időben) hajnali háromnegyed háromkor kezdődik, és reggel fél hét után, a holdnyugta előtt ér véget. Amennyiben az időjárás is kedvez, még a hajnalban munkába igyekvőknek is feltűnhet a szokatlan égi látvány, amelynek főbb eseményei a következő sorrendben zajlanak:

1.	A jelenség gyakorlatilag szabad szemmel láthatatlanul indul 21-én(csütörtök) 01:36-kor, amikor égi kísérőnk, belép bolygónk derengő félárnyékába (penumbra), ami mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent.
2.	Holdunk már a délnyugati égen jár, amikor 02:43-kor északkeleti pereme érinti a Föld sötét árnyékát, (umbra) amit rövidesen a holdkorong peremének vöröses elszíneződése jelez. Ezzel elkezdődik a részleges holdfogyatkozás, mialatt a telihold erős fénye fokozatosan gyengül.
3.	04:01-re a teljes holdkorong sötétbarnára színeződik, ami a totalitás kezdetét jelenti, ám a teljesség csupán 51 percig tart, mivel Holdunk a Föld árnyékkúpjának déli részén vonul át.
4.	A totalitás 04:26-kor éri el közepét, pontosabban maximumát, amikor a Hold legmélyebben jár az umbrában és ekkor látszik majd a legsötétebbnek. A Föld elméleti árnyékkúpja 217 földsugárnyira terjed, (1.390.246 kilométer) ugyanakkor a Hold átlagos távolsága 60 földsugár (384.400 kilométer). Emiatt teljes holdfogyatkozáskor a Föld sötét árnyékába merülő Holdnak egészen el kellene tűnnie a szemünk elől, de szerencsénkre barnás korongja látható marad, mert a légkörünkön áthaladó fénysugarak fénytörést szenvednek (refrakció), és a tejes árnyékkúp hossz 40 földsugárnyira lerövidül (256.266,5 kilométer). Ez kevesebb a közepes holdtávolságnál, ezért teljes holdfogyatkozások idején is látható a vörösbarna holdkorong.
5.	A totalitás végére - 4:51 - csaknem kivilágosodik, amikor a teljesség ismét részleges fogyatkozással folytatódik 06:09-ig, és ugyanekkor kezdetét veszi
6.	a félárnyékos - szabad szemmel láthatatlan - fogyatkozás. A Napkelte után szürkésfehérré fakult Holdunk 07:15-kor ki lép a félárnyékból,
7.	mialatt - a nyugati látóhatár fölött - korongja lassan eltűnik a reggeli párában.

Romhányi Attila

TELJES HOLDFOGYATKOZÁS

DUNAFERR Hetilap 2008/07. szám

1.

A jelenség gyakorlatilag szabad szemmel láthatatlanul indul 21-én(csütörtök) 01:36-kor, amikor égi kísérőnk, belép bolygónk derengő félárnyékába (penumbra), ami mérhetetlenül kicsiny fényességváltozást jelent.

2.

Holdunk már a délnyugati égen jár, amikor 02:43-kor északkeleti pereme érinti a Föld sötét árnyékát, (umbra) amit rövidesen a holdkorong peremének vöröses elszíneződése jelez. Ezzel elkezdődik a részleges holdfogyatkozás, mialatt a telihold erős fénye fokozatosan gyengül.

3.

04:01-re a teljes holdkorong sötétbarnára színeződik, ami a totalitás kezdetét jelenti, ám a teljesség csupán 51 percig tart, mivel Holdunk a Föld árnyékkúpjának déli részén vonul át.

4.

5.

A totalitás végére - 4:51 - csaknem kivilágosodik, amikor a teljesség ismét részleges fogyatkozással folytatódik 06:09-ig, és ugyanekkor kezdetét veszi

6.

a félárnyékos - szabad szemmel láthatatlan - fogyatkozás. A Napkelte után szürkésfehérré fakult Holdunk 07:15-kor ki lép a félárnyékból,

7.

mialatt - a nyugati látóhatár fölött - korongja lassan eltűnik a reggeli párában.