| A FÖLD VÉDELMÉBEN III. rész DUNAFERR Hetilap 2005/11. szám Az előző részben ismertetett "majdnem csillag" méretű Jupiterhez képest Földünk tömege parányi, így ha egy méretesebb aszteroida pár ezer kilométerre suhan el mellettünk, akkor útvonalát bolygónk tömegvonzása csak alig képes módosítani. Azért túlzottan nem lehetünk nyugodtak, ugyanis 2001-ig mindössze 1300 földközeli objektumot fedeztek fel - Near Earth Object (NEO) -, ám a becslések szerint rajtuk kívül még legalább 1000 db 1 km-nél nagyobb aszteroida létezik, és akkor még nem beszéltünk az akár több millió 50 m-nél apróbb társaikról.  A szakértők véleménye szerint mintegy 1000 évenként csapódik be egy 50 m-nél nagyobb - a 20 kilótonnás hirosimai atombombánál 250-szer erőseb - 5 megatonnás robbanást előidéző aszteroida. Átlagosan egymillió évente előfordulhat, hogy egy másfél km-nél nagyobb kisbolygó földrészekre kiterjedő katasztrófát okozzon, amikor a felhőknél is magasabbra emelkedő por hetekig, vagy akár hónapokig is eltakarja a Napot, és ezzel beköszönthet a kőzáporokkal, savas esőkkel és tűzviharokkal tarkított becsapódási tél. Bolygónk egészére ható katasztrófa mintegy százmillió évre tehető. Ilyen volt a 65 millió éve Yucatán-félszigetet súlytó 15 km átmérőjű kisbolygó, amely egy százmillió megatonnás bomba robbanóerejével kipusztította élővilágunk 75 százalékát.
Ma még csak a kozmikus eredetű becsapódások elleni védelem első lépéseinél, a megfigyeléseknél tartunk és alig száz csillagász végez NEO észleléseket. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy egy felénk tartó aszteroidát nem a fantasztikus filmekből ismert - városokra meteorzáport zúdító - robbantással kell megsemmisíteni. Mindez elkerülhető, ha évekkel a becsapódás előtt egy szonda olyan berendezést telepít az illető égitestre, amely egy napfényt árammá átalakító egységből és a vele meghajtott ionmotorból áll. Az ion motoros meghajtás már létezik, ugyanis a Rosetta-program 2004. március 2-án indított szondáját már részben ez hajtja a 7,1 milliárd kilométerre lévő Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felé.
Romhányi Attila |