LESZÁLLT A HUYGENS II. rész DUNAFERR Hetilap 2005/4. szám Mára valamilyen médián keresztül mindenkihez eljutott a hír, hogy 2004. január 14-én (pénteken) közép-európai idő szerint 14 óra 40-kor simán landolt a Huygens űrszonda a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titán felszínén. A szonda leereszkedési és landolási adatainak vizsgálata során kiderült, hogy mindez nem is ment olyan zökkenőmentesen, ugyanis a nitrogéndús légkör felső rétegein keresztül szinte hánykolódva haladt. Az ejtőernyők hosszú zsinórjain függő Huygens a jelentős szélsebesség hatására 10-20 fokot is kilengett, majd a távoli hold felett, 30 km magasan, lengése 3 fokra csökkent, mialatt végre kibukkant a felhőrétegből. A cél előtt 700 méterrel bekapcsolta fedélzeti fényszóróit, és a 20 wattos lámpák folyamatosan megvilágították a "közeledő" égitest felszínét. A szonda végül 16 km/órás sebességgel - becsapódásmentesen - érkezett a felszínre, és "beletoccsant" valamilyen sárszerű anyagba. A rövidesen "magához térő" berendezés először is a környezetét fotózta, amihez a megvilágítást szolgáltató lámpák - a tervezett 15 percen túl - több mint egy óráig működtek. A már biztos alapra került szonda parancsot adott a mintavevő szerkezetnek (penetrátor), ami 15 cm mélyen hatolt a vékony felszín alatti nedves homok, vagy agyag tulajdonságaival megegyező rétegbe. A közelről készült felvételeken látható nagyobb jégtömböknek gondolt alakzatok valójában köveknek bizonyultak, és a többi számtalan adat részletes feldolgozását még hónapokig, vagy akár évekig is végezhetik az Európai Űrrepülési Irányítóközpont (ESOC) munkatársai. A tudósok által "ősi fagyott Föld"-nek nevezett Titánon kialakult 1,6 földi atmoszféranyomásnak megfelelő légkör 95%-ban nitrogénből áll, és a jelenleg itt kialakult viszonyok nem alkalmasak az élet hordozására. Ennek ellenére - a mínusz 180 Celsius-fok, és a folyékony szénhidrogén-vegyületek kivételével - az itt létrejött fizikai-kémiai körülmények nagyban hasonlatosak az élet kialakulása előtti ősi Földön 4 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett állapotokhoz. A távoli jégvilágban örökre elnémult Huygens küldetését az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténetének tekintjük. Romhányi Attila