"MARSUTAZÁS" A DEVON SZIGETRE I. rész DUNAFERR Hetilap 2004/45. szám "MARSUTAZÁS" A DEVON SZIGETRE I. rész Kereszturi Ákos 2004. februári önkéntes "Mars utazása" ugyan véget ért a Marsi Sivatagi Kutatóállomáson, (Mars Dessert Research Station, ld. 41-42-44. sz. lapunk) de az ott végzett kétheti munkája meghozta gyümölcsét, mert ez év nyarán ismét geológusunkra esett a választás: júliusban már egy hónapra utazott a képzeletbeli Marsra, mint az észak kanadai FMARS 9-es (Flashline Mars Artic Research Station) júliusi legénységének a tagja. A fent említett két kutatóállomást jelenleg az 1998. 08. 15-én megalakult Mars Társaság (Mars Society) üzemelteti. Alapító Okiratát több mint hétszázan írták alá - tudósok, mérnökök, tanárok, tudományos - fantasztikus újságírók és sok hétköznapi ember - az USA Boulder városának Colorado egyetemén rendezett alapító kongresszuson. Azóta számos ország csatlakozott a több ezer fős non-profit szervezethez, amelynek fő feladata, hogy az emberiség érdeklődését a Mars bolygó felé irányítsa. A szervezet igyekszik újabb űrszondákkal a bolygó kutatását előmozdítani és a kapott eredmények megismertetését fokozni. Ösztönzi a mielőbbi, emberes mars-utazás megvalósítását, előrevetítve a jövő mars-asztronautáinak letelepedését a vörös bolygón. A kutatóállomásokon úgy viselkednek az emberek, mintha a Marson lennének, és azt tesztelik, hogy a külvilágtól elzárva milyen problémákba ütköznek az életfenntartó és tudományos tevékenység során. Kereszturi Ákost a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tagjaként ismerem, aki második kutatóútját is a Magyar Űrkutatási Iroda, a Telescopium Kft., a Csodák Palotája és a Pro Renovanda Alapítvány támogatásának köszönhette. Az expedíciónak egy Mars utazáshoz hasonlóan - az űrruhától kezdve az élelemig - mindent magával kellet vinnie. Repülőútjuk a kanadai Ottawába, majd a Baffin szigeti Iqaluit városába vezetett és innét érték el a kutatóállomáshoz legközelebbi Resolute városát. A rengeteg csomagot egy kisebb repülőgépre pakolták, és rövidesen a Devon szigeten található 20 kilométeres Haughton kráter sziklás talaján landoltak, ahol félévig a nyári éjjelek is napsütésesek. Romhányi Attila